Amikor a szükség felülírja a célszerűséget

Arra kaptunk megbízást, hogy szerezzünk bizonyítékokat arra, hogy ki és milyen módon dézsmálja a szállítmányozó cég által végzett kiszállítások alkalmával felvett visszárut.

A menetokmányok vizsgálata során megállapítottuk, hogy a visszáru hiány egy bizonyos gépkocsivezető alkalmazásának kezdetétől datálódik.

Ezt követően azon üzletek körét is leszűkítettük, amelyek visszáruja rendszeresen hiányosan érkezik be.

Pontosítottuk, hogy a visszárut minden üzletnél átadó helyiségből szállítják el.

Célirányos ellenőrzés során tételesen ellenőriztük az üzletek elszállításra összekészített visszáruját az átadó helyiségekben történő kihelyezéskor, és megszerveztük azok megfigyelését az elszállításukig.

A gépkocsivezetőt a visszáru leadásának helyén vontuk ellenőrzés alá és ismét tételesen ellenőriztük a visszáru meglétét.

A tételes ellenőrzés során kiderült, hogy minden üzlet esetében jelentős mennyiségű áru hiányzik a kihelyezéshez képest. Mivel az üzleteknél senki sem nyúlt a kihelyezést követően a visszáruhoz, egyértelmű volt, hogy a gépkocsivezető dézsmálta meg.

A megbízó jelenlétében átkutattuk a szállító gépkocsit, mely során az eltulajdonított áruk egy részét megtaláltuk a vezető fülkében.

Ezt követően a gépkocsivezetőt a megbízó jelenlétében kikérdeztük. Elmondta, hogy az üzleteknél történő visszáru felvétet követően néhány utcányira leállt és külön rakott magának abból. Egy részét menet közben a lakásán kirakta, a többit munka után el akarta adni.

Később a megbízórészére a gépkocsivezető átadta lakásán lévő visszárut.

Munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntették.

Az ügy pikantériája, hogy néhány évvel ezelőtt a gépkocsivezetőt visszáru lopások miatt elbocsátották, de súlyos munkaerőhiány miatt – jobb híján – visszavették dolgozni.

« Vissza

© omerta07.hu